A Felsőbbel való kapcsolat jár a fejemben:
- Nekem kell szabad akaratomból meghozni a döntést, hogy fel akarom venni a kapcsolatot a Teremtővel. Hogy elindulok felé az úton. Felteszem a kérdést: Ki vagyok én?
- Figyelni a jelekre, ahogyan vezet – a Szentszellem.
- Itt az akaratunk összeér. Ő is azt akarja, hogy összehangolódjunk.
„Legyen meg a Te akaratod!”
Én elkezdem Őt keresni, magamban a legmagasztosabbat. Ez az út hozzá.
Az Ő akarata, hogy éljek.
Az Ő akarata, hogy tapasztaljam meg minden helyzetben, ki vagyok én.
És – álmodom vagy valóban – de válasz érkezik:
Az első akaratom, hogy értékeld az életedet, a testedet, a helyzetedet.
Vedd észre a szeretetet.
Légy érte hálás.
Szeresd mindezt.
Értékeld és örülj neki.
Magasztald, mint a madarak.
És élvezd, mint a macskád.
Minden percedben légy a tudatomban. Légy tudatában, hogy együtt tapasztalunk. Én általad.
Te azáltal, amit Tőlem kaptál. Megtapasztalhatjuk, kik vagyunk mi. Az élet, az Élet vagyunk.
Így minden cselekedeted szent lesz.
Hogy eszel, hogy alszol, hogy jársz, vagy beszélsz, Velem, a másik emberben.
A másikban is lásd, figyeld ami benne a legmagasztosabb.. Vele lépj kapcsolatba.
A többit hagyd figyelmen kívül – ezt sokszor lehetne.
Vagy, ha nem lehet, akkor a legmagasztosabb szempontból reagálj rá. Ez lehet egy „nem” is. De szeretettel.
Ha Velem vagy, ha figyelsz Rám, ez nem lesz probléma. Mert mindig az adott pillanatban dől el, mi a legjobb.
Nem lehet elvekként meghatározni. Ami mindig érvényes.
Ilyen csak egy van, a szeretet.
Bárkit azzal segíthetsz, ha meglátsz benne Engem. És abban segíted, hogy ő is meglásson. De ha nem látsz Engem magadban, akkor benne sem láthatod.
Ezért az elsődleges, hogy magadban megtalálj.
És a kör bezárult.
A félelem akadályoz.
A félelem mindenben megakadályoz.
Abban, hogy élj.
Ez pedig a legalapvetőbb akaratunk. Mindkettőnkké.
Másnak abban is tudsz segíteni, hogy megmutatod, hol tért el Tőlem.
Hol tért el a szeretettől.
Ezt mindenki érzi.
Hol tért el a tisztelettől.
És ez nem csak a másik, hanem önmaga tiszteletét is jelenti.
Az Én tiszteletemet.
Mindenben és minden körülmények között.
Mi a legmagasztosabb cél?
Összehangolódni Istennel.
Összehangolódni a szeretettel.
Összehangolódni az élettel.
Összehangolódni magaddal.
Mert te Én vagyok. És én Te.
De, ha Te akarsz bennem, akkor én már nem is akarhatok? Akkor nem használhatom a szabad akaratomat?
Dehogynem. Szabad akaratodból akarhatod azt, amit Én.
De ez mégsem tűnik szabad akaratnak… ez ellen még a gyerek is lázad.
Igen. A gyerek lázad. Az ember, aki még nem nőtt fel.
Hogy van akkor ez a gyakorlatban? Hogy nem elfojtás lesz belőle?
Mert itt érzem az ellenállást. Úgy érzem, mintha ez korlátozna engem. Beszűkítené a lehetőségeimet.
Éppen hogy kitágítja.
Szeretném ezt a gyakorlatban látni és érteni.
Érzem magamban az ellenállást, hogy becsukom az ajtót, nem engedlek be.
Miért is? Mert akkor mi történik velem? Megfeszítenek engem is, mint a Fiadat…
Ez a vallás ellentmondása. Kövesd Jézust, de akkor megfeszítenek. Úgyhogy elég, ha csak engedelmes vagy – nekünk –, akkor nem történhet baj. Igaz, valójában így Istenhez sem juthatsz el, de nem baj, majd mi megmondjuk, mi a helyes.
Emiatt most keserűség van bennem. Mintha az Isten követése és ez a világ nem lenne összeegyeztethető.
Ezek a legmagasztosabb gondolataid?
Nem.
Akkor hallgass és figyelj!
Senki nem kéri tőled hogy mártírhalált halj Értem.
Sokszor megtörtént.
Igen. Szabad akaratból.
Jézus is?
Igen. Ő ezt akarta. Meg akarta mutatni a feltámadást. És ezt csak így lehetett. Hogy nincs halál.
És a sok szent? És a boszorkányok?
Ők is elvekhez ragaszkodtak. Nem pedig az élethez. Az Élethez.
Nyugodj meg. Nem csak mártírok vannak.
Pl. a Dalai Láma. Ő nem áldozta fel magát a kínai önkénynek – hogy ismert személyiséget mondjak. De nagyon sok más tanító, mester sem. Nézd meg Oshot, vagy Krisnamurtit, vagy sok más tanítót.
Bár belőlük nem lettek szentek.
Igen, a szándékomat, hogy kinyissam a szívemet, elzárták ezek a félelmek.
Mindez az elméből, a tudatlanságból, félremagyarázott tapasztalatból ered.
A bizalomnak sok rétege van.:
– bizalom az Életben
– bizalom a szülőkben
– bizalom az emberekben
– bizalom magamban
– bizalom az Emberben
– bizalom az Istenben – végső soron erről van szó.
Mindez egy. Olyan, mint egy csiszolt kő, mindig más oldala kerül látótérbe. A kő az ősbizalom, az oldalai a felsoroltak. És ezért csak együtt orvosolhatók. Nincs élet, nincs ember, akiben valamelyik szint ne sérülne. De ez vezet benneteket ahhoz, hogy – a hasonlatnál maradva – észrevegyétek, megismerjétek ezt a követ, és végül tudatosan el is fogadjátok.
A terápiában is csak egy dolog lehetséges: emlékeztetni a másikat, hogy ki ő valójában.
Az ellenállás félelem az odaadástól. Ha odaadom magam, védtelenné válok, kiszolgáltatottá, sérülékennyé.
Ez a bizalom hiánya. Az Egó sérülhet. A Lényeg nem. Ez Jézus példája.
A földi sérülhet, az égi nem. De ez egy végletes példa. A hétköznapokban csak az Egóról van szó.
Minden lépés, ami a szeretet felé visz, az Isten felé visz, és fordítva.
Van, akinek másét, van akinek önmaga megbecsülését kell megtanulnia.
A szeretetért magadat (MAG-odat) sosem, csak az aggodalmat kell feláldoznod. Különben hatalmi harcokhoz vezet.
Mire használtad eddig a szabad akaratodat?
Arra, hogy elfussak Előled. Még a cet gyomrába is.
Aztán arra, hogy megkeresselek.
És most félek, hogy elvesztem.
Hiányzik a cet gyomra?
Hát, nem igazán. Már elég volt. De nem újabb nehéz próbák következnek-e?
Vajon, ami eddig örömet okozott neked, az nem velem összhangban történt-e?
De igen. Minden. Minden örömem a szereteten alapult. És minden szenvedésem a hiányán. Vagy a vélt hiányán.
Köszönöm Istenem. Köszönöm a szomorúságot is. És sajnálom.
A döntésemet nem érinti.
Ne sajnáld. Így megélhetem én is veled.
Ezt is megosztanád velem? Osztoznál a szomorúságomban?
Hát persze. Nélküled nem érezhetném. És köszönök én is minden érzésedet. mert segítettek Nekem is, akárcsak neked, hogy tudhassam, ki vagyok és ki nem. Hogy ki akarok lenni, és ki nem. Én köszönöm.
Mást vártam. Nem a szomorúságot.
Ne várj semmit. Csak figyelj.
Szokj hozzá, hogy itt vagyok veled minden pillanatban!
Ennél nagyobb kegyelem és öröm nincs! Köszönöm!